Nagyon szomorú a helyzet, jelentem tisztelettel. Eredendően ebben a postban a hetvenes, nyolcvanas évek egyik nagy klasszikus diszkó kiadóját a Salsoul Records-ot szerettem volna bemutatni, szintén ilyen honnan jövünk, hová megyünk jelleggel egyrészről, másrészről, meg azért mert ha már a blog címében szerepel a diszkó kifejezés, akkor legyen egy hozzá passzoló bejegyzés is. Na a Salsoul nem fog összejönni. De szomorkodásra semmi ok.
Nem tudom, mi lehet az oka, de nagyon kevés érdemleges videót (konkrétan kettőt) tudtam összekaparni, úgy majd két óra kutakodással több videó megosztón a fentebb nevezett kiadótól. Ők többek közt meg azért nevezetesek, mert először hoztak forgalomba mindenki számára elérhető módon a 12 inches lemezeket. Lehetett szép hosszú számokra táncolni ezek után otthon. Házi diszkó, diszkó tartás.
Az oka meg úgy vélem az lehet a nem túl sikeres kutakodásnak, hogy a kiadót alapító Carrey testvérek nem érezték szükségét annak, hogy vizuálisan is megtámogassák az eladásokat. Nem is lehetett erre szükség, vitték a lemezeket e nélkül, is mint a cukrot. Mondjuk ehhez képest a diszkó láz elmúltával, a nyolcvanas évek első felében, épp az akkor induló videó bizniszbe szálltak bele. Na mindegy, szóval ettől a kiadótól kevés képi dolog lesz. De majd mással kipótolom.
A lényeg pedig, hogy a diszkó korszak nélkül meglehetősen karcsúbb lenne ma a rádiók zenei kínálata, meg egy csomó előadó nem tudná kitől lopni a hangminákat, mások pedig nem tudnának karriert csinálni az ezen korból való klasszikusok feldolgozásával. Arról nem is szólva, hogy a Kálvin téri aluljáró csövesei sem mulathattak volna a Cha-Cha-Cha kidübörgő zenéire csütörtökönként. Jelentős korszak volt tehát ez is a kortárs szórakoztató zene történetében. Hallgassuk hát áhítattal!
Salsoul ügyileg ez volt a legkorrektebb találatom:Charo Baeza & Salsoul Orchestra - Dance a Little Bit Closer
A tovább kattintás után megtekinthető még néhány jellemző alkotás. Erősen a táncra hegyezett jelleggel. Szóval lehet segget riszálva vigyorogni, annak, aki ilyet szeret.
Egy slágeres előadókból bővelkedett a diszkó korszak is. Ez egy jól kifejlett példány.
Penny McLean - Lady Bump
Nahát! Ennek is olyan hangulata van, mint egy buzibárnak hajnal kettőkor. Eredendően persze nem erre lett kitalálva.
Alicia Bridges - I love the nightlife
Ezt meg mindenki hallota már:
Chic - Le Freak
Ez lett volna, akkor a diszkós bejegyzés. Remélem mindenki jól szórakozott. Kommenteljen már valaki, bassza meg!
